Az e-book világa

Sokan nem számolnak azzal, hogy az irodaszereken, tankönyveken, tornafelszerelésen kívül ott vannak még azok a kötelező olvasmányok, melyek minden évben állandó kiadást jelentenek a családok számára. Néhány praktikus lépéssel azonban a kötelező olvasmányokon akár több tízezer forintot is lehet spórolni.

Ma már 10-11 éves korban a gyerekek megkapják első számítógépüket, laptopjukat, mobiltelefonjukat írja a Totalbudapest. Ezek az eszközök mind alkalmasak az e-könyvek olvasására, ráadásul a fiatalok olvasási hajlandóságát is növelhetik. Az e-könyv terjesztők egy része azoknak a családoknak nyújt segítséget, akiknek az iskolakezdéssel járó többletkiadások komoly kihívást jelentenek. A több tucat elérhető kötelező és ajánlott olvasmányok jelentős részét féláron, jóval a papírkönyv ára alatt kínálják jó minőségben, szeptember 15-ig.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy „jó-jó, de az e-könyv olvasót is meg kell venni”. Bár egy átlagos e-könyv olvasó is körülbelül harmadannyiba kerül, mint az összes kötelező olvasmány, számos más, a fiatalok körében különösen népszerű eszközön (pc, táblagép, okostelefon) is lehet olvasni a műveket, és az elektronikus verzió az iskolatáskát sem terheli meg. Érdemes tehát elgondolkodni a váltáson: amellett, hogy kényelmes és olcsó megoldás, még az olvasást is szerethetőbbé teszi a nebulók számára!

Egy februári cikk szerint, ami az Ipsos felmérését elemzi, a 18 és 25 év közöttiek 28 százaléka egyáltalán nem olvas könyvet sem nyomtatott, sem elektronikus formában. A  megkérdezettek 7 %-a válaszolta, hogy minden nap szokott olvasni.

Miért nem népszerű a fiatalok körében a könyvolvasás? Hogyan lehetne növelni az olvasói kedvüket?

A felmérés szerint a legtöbben az időhiányra hivatkoznak, sokan drágának találják a könyveket, de ennél is többen mondják, hogy egyszerűen nem érdekli őket az olvasás.

Gombos Péter Dobj el mindent… és olvass! című könyvében hasonló kérdésekre keresi a választ. Szerinte fontos a kötelező olvasmányokból kiindulni, hiszen az olvasóvá neveléshez nagyban hozzájárulnak az általános- és középiskolás tapasztalatok. A kötelezően elolvasandó műveket azért adják a tanárok a diákoknak, mert azok értéket képviselnek, fontos következtetéseket lehet belőlük levonni, tanulságosak, történelmi információkat is tartalmaznak. Ám nagyon fontos kérdés, hogy valóban ezek-e azok az olvasmányok, melyek valóban meghozzák a fiatalok kedvét ehhez az időtöltési formához? Fontos lenne aszerint megválogatni ezeket a történeteket, hogy azok könnyen érthetőek-e (hiszen ha akadozik az olvasás, hamar kedvünket veszítjük), bele tudják-e élni magukat a történetbe, azonosulni tudnak-e velük?

Ugyanennyire, ha nem jobban számít a szülői minta. Ha otthon a gyermek azt látja, hogy a szülei rendszeresen szórakoznak könyvek elolvasásával és örömüket lelik benne, akkor nagyon valószínű, hogy ő maga is kedvet kap. Sajnos a család manapság nem tölti be ezt a szerepet, ezért az olvasóvá neveléshez leginkább a tanárok tudnak hozzájárulni. (Fontosnak tartom kiemelni az életkörülményeinket figyelembe véve, hogy Gombos Péter írásából az is kiderül, az internet nem rontja az olvasói kedvet.)

Ahhoz, hogy a fiatalok ne csak feladatként kezeljék az olvasmányokat, elő kell venni a kortárs irodalmat, azokat a műveket, melyek a korosztályt leginkább érdeklő problémákkal foglalkoznak, ezáltal felkeltik az érdeklődést. A korábban említett Ipsos felmérés szerint “A konkrét olvasottsági lista elején a Harry Potter-könyvek állnak (a fiatalok öt százaléka említette), ezt Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és az Alkonyat bestseller-sorozat követi.” A közkedvelt kortárs művek is ugyanazokra a sémákra épülnek, mint a szépirodalmi könyvek, csak éppen igazodnak a mai fiatalok életritmusához, értékrendjéhez, ezért olvassák őket szívesebben.

Gombos Péter hangsúlyozza, nem kell “kidobni” a klasszikusokat, csupán egyensúlyba kéne kerülniük az aktuális szerzeményekkel. Így a tanárok megtalálhatnák a közös hangot a fiatalokkal, és párhuzamot vonva a különböző korok művei között közelebb hozhatnák a régebbi alkotásokat a mai gyerekek világához, hogy megértsék és megszeressék őket, lássák bennük a humort, a tanulságokat.

Gombos Péter ötlete eredetileg egy szlovák találmány, és a szerző tapasztalatai alapján megdöbbentően hatásos. A módszer neve a könyv címe: Dobj el mindent, és olvass! A lényege az, hogy alkalmat ad a diákoknak az olvasásra, és mindenki személyre szabott, a gyerek szemében érdekesnek számító történetet kap. Óra közben ha elhangzik a jel (ami bármi lehet: csengő, kopogás, stb.) a diákok azonnal abbahagynak minden addigi tevékenységet, és elkezdenek olvasni addig, míg újra meg nem hallják a jelzést. A szerző így érte el, hogy a diákok szünet nélkül (azaz az olvasással szünetet tartva) észrevétlenül töltsenek el közel 4 órát a teremben, illetve követeljék a folytatást, és haza is vigyék a könyveket.

Mindenképpen érdemes elolvasni Gombos Péter írását, ha kicsit is érdekel a kérdéskör, és szeretnéd, ha a jövőben a kultúrában járatos, olvasni szerető fiatalok vennének körül.