Az e-book világa

Személy szerint nagyon kedvelem az infografikákat, melynek lényege, hogy viszonylag száraz adatokat próbál izgalmasan ábrázolni. Az alábbi infografika a szabadidő és a kultúra találkozásáról szól, helyenként szomorú eredményekkel...

Elég szomorú például az a tény, hogy szabadidőnk nagy részét televíziózással töltjük (a tévét néző férfiak napota átlagosan 175 (!) percet, míg a nők 157 percet nézik a dobozt). Az olvasók közül a nők némileg többet olvasnak a férfiaknál, ami napi szinten 79 percet jelent. Érdekes, hogy a férfiak több időt szentelnek egyéb kulturális programra a nőknél (előbbi 134 perc, utóbbi 123 perc). Az viszont talán nem okoz meglepetést, hogy a férfiak többet interneteznek a nőknél, naponta átlagosan közel 20 perccel.

Az alsó grafikonból jól látható, hogy a válság hatására az egy magyarra jutó olvasott könyvek száma évről évre folyamatosan csökken.

Ha visszatekintünk a 2000-2012-es évekre, akkor úgy tűnhet, hogy nem szenved a könyvpiac, csak enyhén köhög…

Ebben az időszakban ugyanis a magyar emberek átlagosan 3 könyvet olvastak, valamint évente átlagosan 2%-kal több cím (könyv) jelent meg, növelve ezzel a választékot. Az infláció mértékénél kisebb volt a könyvek árának emelkedése, mégis egyre kevesebbet olvastunk!

Ha a vizsgált időszakot kettébontjuk 2000-2008, illetve 2008-2012 évekre, akkor teljesen más kép rajzolódik ki belőlük. Lássuk, hogyan alakultak az egyes tényezők:

Jól látható, hogy a válság előtt az emberek a bővülő választékot úgy jutalmazták, hogy többet költöttek és több könyvet is vásároltak. Ebben a szakaszban a könyvpiac nagysága lépést tudott tartani az inflációval.

2008 nem csak a könyvek iránti keresletet változtatta meg. A kiadók a csökkenő kereslet hatására visszavonultak kuckóikba és egyre kevesebb címet (könyvet) jelentettek meg. Még ezzel sem tudták megállítani azonban a címenkénti példányszámcsökkenést. A könyvforgalom nem hogy az inflációval nem tartotta a lépést, de évente átlagosan mintegy 4%-kal csökkent.

A 2010-es KSH felmérés szerint a magyarok a következőképpen osztják fel idejüket a különböző kulturális tevékenységek között:

Azóta nem publikáltak új adatokat, de nem kell hozzá nagy jóstehetségnek lennünk, hogy az internet jelentős térnyerése többek között az olvasás tevékenysége elől vette el az időt. Ezzel önmagában semmi baj sincs, hiszen zömmel az internetezés is egyfajta olvasás. A baj ott kezdődik, hogy egyre inkább felszínes tudásra teszünk szert ide-oda ugrálva az interneten. Nincs egy gondolati egység, amelybe ágyazva 100-300 oldalon csak az adott történetnek, témának szenteljük magunkat.

Mi a megoldás?

Külföldön is hasonló a helyzet, de ott nagyobbak a piacok, a kiadók több pénzügyi forrással rendelkeznek és már hamarabb elkezdték az e-könyvek megjelentetését, ami nyugaton már tudja kompenzálni a papír könyv hanyatlását.

Megbocsáthatatlan bűn Magyarországon, hogy a 2000 után kiadott művek alig 2%-a érhető el elektronikus formátumban! Ne hagyjuk elsikkadni ezt a gyönyörű tevékenységet! Itt az ideje lépni!

A kínai származású Lisa Bu néhány hónapja tartott előadást arról, hogyan formálta át az olvasás az életét. Miután tinédzserként rájött arra, hogy nem válhat valóra az álma (opera énekes akart lenni), úgy döntött olvasni kezd, és a könyvekben talál menedéket. Lássuk mi az, amit megtanult belőlük…

Az első könyvek között szerepelt a Szent Biblia, amely – elmondása alapján – érdekes, de idegen volt számára. Mégis megtanulta belőle a szülők iránti tisztelet fontosságát, melynek köszönhetően a közte és a szülei közötti kapcsolat újra elmélyült. Ezen kívül az olvasás egy olyan általános és globális világképet adott számára, ami teljesen megváltoztatta korábbi nézeteit. Rövid időn belül Lisa egy meglehetősen szokatlan olvasási módszerre tért át: párhuzamosan, összehasonlítás szerűen olvasott azonos korokról, személyekről vagy történetekről. De még ez sem volt elég neki, ugyanis többször is előfordult, hogy ugyanazt a könyvet több nyelven is elolvasta, melynek köszönhetően még közelebb került adott nyelv és ország kultúrájához és világképéhez.

A könyveknek köszönhetően Lisa többé nem érezte egyedül magát, megelevenedtek számára a múlt és jövő alakjai, és egy teljes, a világra nyitott személyiség lett a maga egyszerűségével és kedvességével.

A teljes videót itt tekintheted meg (angolul):

Egy februári cikk szerint, ami az Ipsos felmérését elemzi, a 18 és 25 év közöttiek 28 százaléka egyáltalán nem olvas könyvet sem nyomtatott, sem elektronikus formában. A  megkérdezettek 7 %-a válaszolta, hogy minden nap szokott olvasni.

Miért nem népszerű a fiatalok körében a könyvolvasás? Hogyan lehetne növelni az olvasói kedvüket?

A felmérés szerint a legtöbben az időhiányra hivatkoznak, sokan drágának találják a könyveket, de ennél is többen mondják, hogy egyszerűen nem érdekli őket az olvasás.

Gombos Péter Dobj el mindent… és olvass! című könyvében hasonló kérdésekre keresi a választ. Szerinte fontos a kötelező olvasmányokból kiindulni, hiszen az olvasóvá neveléshez nagyban hozzájárulnak az általános- és középiskolás tapasztalatok. A kötelezően elolvasandó műveket azért adják a tanárok a diákoknak, mert azok értéket képviselnek, fontos következtetéseket lehet belőlük levonni, tanulságosak, történelmi információkat is tartalmaznak. Ám nagyon fontos kérdés, hogy valóban ezek-e azok az olvasmányok, melyek valóban meghozzák a fiatalok kedvét ehhez az időtöltési formához? Fontos lenne aszerint megválogatni ezeket a történeteket, hogy azok könnyen érthetőek-e (hiszen ha akadozik az olvasás, hamar kedvünket veszítjük), bele tudják-e élni magukat a történetbe, azonosulni tudnak-e velük?

Ugyanennyire, ha nem jobban számít a szülői minta. Ha otthon a gyermek azt látja, hogy a szülei rendszeresen szórakoznak könyvek elolvasásával és örömüket lelik benne, akkor nagyon valószínű, hogy ő maga is kedvet kap. Sajnos a család manapság nem tölti be ezt a szerepet, ezért az olvasóvá neveléshez leginkább a tanárok tudnak hozzájárulni. (Fontosnak tartom kiemelni az életkörülményeinket figyelembe véve, hogy Gombos Péter írásából az is kiderül, az internet nem rontja az olvasói kedvet.)

Ahhoz, hogy a fiatalok ne csak feladatként kezeljék az olvasmányokat, elő kell venni a kortárs irodalmat, azokat a műveket, melyek a korosztályt leginkább érdeklő problémákkal foglalkoznak, ezáltal felkeltik az érdeklődést. A korábban említett Ipsos felmérés szerint “A konkrét olvasottsági lista elején a Harry Potter-könyvek állnak (a fiatalok öt százaléka említette), ezt Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és az Alkonyat bestseller-sorozat követi.” A közkedvelt kortárs művek is ugyanazokra a sémákra épülnek, mint a szépirodalmi könyvek, csak éppen igazodnak a mai fiatalok életritmusához, értékrendjéhez, ezért olvassák őket szívesebben.

Gombos Péter hangsúlyozza, nem kell “kidobni” a klasszikusokat, csupán egyensúlyba kéne kerülniük az aktuális szerzeményekkel. Így a tanárok megtalálhatnák a közös hangot a fiatalokkal, és párhuzamot vonva a különböző korok művei között közelebb hozhatnák a régebbi alkotásokat a mai gyerekek világához, hogy megértsék és megszeressék őket, lássák bennük a humort, a tanulságokat.

Gombos Péter ötlete eredetileg egy szlovák találmány, és a szerző tapasztalatai alapján megdöbbentően hatásos. A módszer neve a könyv címe: Dobj el mindent, és olvass! A lényege az, hogy alkalmat ad a diákoknak az olvasásra, és mindenki személyre szabott, a gyerek szemében érdekesnek számító történetet kap. Óra közben ha elhangzik a jel (ami bármi lehet: csengő, kopogás, stb.) a diákok azonnal abbahagynak minden addigi tevékenységet, és elkezdenek olvasni addig, míg újra meg nem hallják a jelzést. A szerző így érte el, hogy a diákok szünet nélkül (azaz az olvasással szünetet tartva) észrevétlenül töltsenek el közel 4 órát a teremben, illetve követeljék a folytatást, és haza is vigyék a könyveket.

Mindenképpen érdemes elolvasni Gombos Péter írását, ha kicsit is érdekel a kérdéskör, és szeretnéd, ha a jövőben a kultúrában járatos, olvasni szerető fiatalok vennének körül.

Érdekel az ebook világa? Esetleg nem tudod mi ez és csak most ismerkedsz vele? A legjobb helyen jársz, ugyanis blogom célja, hogy színes, érdekes és nem utolsó sorban hasznos tartalmat osszak meg Veled az ebook-okkal kapcsolatban.

Rögtön az elején szeretném kiemelni, hogy nem a papír könyv ellen vagyok, sőt! Magam is imádom a könyv illatát és lapozgatását. Nagy vágyam viszont, hogy hazánkban újra divat legyen az olvasás, és kialakuljon ennek egy modern formája is. Ezért írok az e-könyvekről.

Miről olvashatsz itt a jövőben? Lesznek érdekességek, ebook ajánlók, ebook readerek és egyéb készülékek (tabletek, okostelefonok stb.) összehasonlítása, újdonságok és beharangozók, valamint a szakmai útmutatásért sem kell a szomszédba menned majd: piaci információkról és trendekről, valamint technikai segítségről (pl. konvertálás) is olvashatsz nemsokára.

Kellemes és hasznos időtöltést kívánok!