Az e-book világa

A legális olvasás napja alkalmából az egyik legnagyobb magyarországi kiadó a legális tartalomfogyasztásra kívánja felhívni a figyelmet. Az akciójuk keretein belül minden e-bookban kiadott tartalmukat a szerdai napon 50% kedvezménnyel kínálnak, valamennyi e-book terjesztőnél. A kedvezmény ráadásul további 4 darab szerdán megjelenő e-bookra is érvényes!

Bizonyára már mindenki hallott arról, hogy az illegális letöltések komolyan fenyegetnek bizonyos ágazatokat. Az illegális tartalomfogyasztás (pl. zene, film és könyv letöltés) lopásnak számít, amivel sokan nincsenek is tisztában, mivel nagy nyilvánosság előtt (esetenként fényképes profillal) kérnek és osztogatnak tartalmakat. Nincs ez másként az e-book terén sem, mivel sokan arra panaszkodnak, hogy drága az e-book, ezért nem is vásárolnak. Ez ellen tesz lépéseket az Ulpius-ház Kiadó, és egy egynapos forradalmat hirdet: azok, akik legálisan akarnak e-book-ot olvasni, csak a szerdai napon féláron tehetik meg! Ez egyrészt nyitás a fogyasztók és a legális e-book piac felé, másrészt visszajelzés is lehet a vevő részéről a magas árakat illetően. Az akcióban több mint száz e-book vesz részt, ráadásul az alkalom keretében 4 egyedülálló újdonság is elérhetővé válik. Az akciós e-book-ok többek között itt is elérhetőek.

Annak érdekében, hogy - hasonlóan sok más fejlettebb országhoz - a hazai e-book piac is feléledjen és erőre kapjon, vissza kellene szorítani az illegális letöltéseket, illetve a rossz minőségű PDF és Word dokumentumok terjedését, hiszen ezek nem egyenlőek az e-bookkal! Remélem valami elindult végre...

Én nem lopok, és Te?

Azt már korábban is sejtettük, hogy az olvasás egyre inkább háttérbe szorul részben az újonnan megjelenő alternatív szabadidős lehetőségek miatt. Íme mindez számokban...

Forrás: KSH időmérleg felmérései

(A képet nagy méretben itt tekintheted meg.)

A könyvet olvasók aránya az 1987-es évben még 12,8% volt a teljes lakosság körében, ugyanez az arány a 2010-es évben már csak 7,7%. Ez azt jelenti, hogy 23 év leforgása alatt majdnem felére csökkent a könyvet olvasó emberek száma! Érdekes tény továbbá, hogy majdnem kétszer annyi nő olvas, mint férfi, amit személy szerint nem gondoltam volna. Elszomorító adat, hogy a rendelkezésre álló szabadidőnk mindössze 2%-át fordítjuk könyv olvasásra, de TV nézésre és internetezésre 56% jut! Az talán érthető, hogy a nagycsaládosoknak kevesebb idejük jut olvasásra, mint az egyedülállóaknak. Sokak szerint a könyv egyik legnagyobb ellensége a TV, a csata sajnos eldőlni látszik: az elmúlt 12 évben
45%-kal többet néztünk TV-t, és 42%-kal kevesebbet olvastunk...

Az egyetlen titkos fegyver a csatában az ebook lehet, ahol visszacsempészhető a TV és internet
képi világa az olvasás élményébe.

Személy szerint nagyon kedvelem az infografikákat, melynek lényege, hogy viszonylag száraz adatokat próbál izgalmasan ábrázolni. Az alábbi infografika a szabadidő és a kultúra találkozásáról szól, helyenként szomorú eredményekkel...

Elég szomorú például az a tény, hogy szabadidőnk nagy részét televíziózással töltjük (a tévét néző férfiak napota átlagosan 175 (!) percet, míg a nők 157 percet nézik a dobozt). Az olvasók közül a nők némileg többet olvasnak a férfiaknál, ami napi szinten 79 percet jelent. Érdekes, hogy a férfiak több időt szentelnek egyéb kulturális programra a nőknél (előbbi 134 perc, utóbbi 123 perc). Az viszont talán nem okoz meglepetést, hogy a férfiak többet interneteznek a nőknél, naponta átlagosan közel 20 perccel.

Az alsó grafikonból jól látható, hogy a válság hatására az egy magyarra jutó olvasott könyvek száma évről évre folyamatosan csökken.

Jó hír az e-book rajongóknak, ugyanis úgy tűnik ráébredtek a kiadók arra, nincs értelme visszatartani a nagy bestsellereket a papír megjelenést követően. Ma megjelent Szepesi Nikolett híres-hírhedt botránykönyve e-book formában is, így kizárólag az olvasó preferenciáján múlik, milyen formában szeretné elolvasni a helyenként polgárpukkasztó írást.

Már csak azért is érdemes az e-book-ot választani, mert a papír könyvnél jelentősen olcsóbban (szinte féláron) juthat hozzá az olvasó. Tekintve a könyv erotikus tartalmát, a tömegközlekedési eszközökön sem kell kellemetlenül éreznie magát az Olvasónak, hiszen csak az eszköze (okotelefon, tablet vagy e-book reader) hátlapja látszik a kiváncsi szempárok számára.

Ha visszatekintünk a 2000-2012-es évekre, akkor úgy tűnhet, hogy nem szenved a könyvpiac, csak enyhén köhög…

Ebben az időszakban ugyanis a magyar emberek átlagosan 3 könyvet olvastak, valamint évente átlagosan 2%-kal több cím (könyv) jelent meg, növelve ezzel a választékot. Az infláció mértékénél kisebb volt a könyvek árának emelkedése, mégis egyre kevesebbet olvastunk!

Ha a vizsgált időszakot kettébontjuk 2000-2008, illetve 2008-2012 évekre, akkor teljesen más kép rajzolódik ki belőlük. Lássuk, hogyan alakultak az egyes tényezők:

Jól látható, hogy a válság előtt az emberek a bővülő választékot úgy jutalmazták, hogy többet költöttek és több könyvet is vásároltak. Ebben a szakaszban a könyvpiac nagysága lépést tudott tartani az inflációval.

2008 nem csak a könyvek iránti keresletet változtatta meg. A kiadók a csökkenő kereslet hatására visszavonultak kuckóikba és egyre kevesebb címet (könyvet) jelentettek meg. Még ezzel sem tudták megállítani azonban a címenkénti példányszámcsökkenést. A könyvforgalom nem hogy az inflációval nem tartotta a lépést, de évente átlagosan mintegy 4%-kal csökkent.

A 2010-es KSH felmérés szerint a magyarok a következőképpen osztják fel idejüket a különböző kulturális tevékenységek között:

Azóta nem publikáltak új adatokat, de nem kell hozzá nagy jóstehetségnek lennünk, hogy az internet jelentős térnyerése többek között az olvasás tevékenysége elől vette el az időt. Ezzel önmagában semmi baj sincs, hiszen zömmel az internetezés is egyfajta olvasás. A baj ott kezdődik, hogy egyre inkább felszínes tudásra teszünk szert ide-oda ugrálva az interneten. Nincs egy gondolati egység, amelybe ágyazva 100-300 oldalon csak az adott történetnek, témának szenteljük magunkat.

Mi a megoldás?

Külföldön is hasonló a helyzet, de ott nagyobbak a piacok, a kiadók több pénzügyi forrással rendelkeznek és már hamarabb elkezdték az e-könyvek megjelentetését, ami nyugaton már tudja kompenzálni a papír könyv hanyatlását.

Megbocsáthatatlan bűn Magyarországon, hogy a 2000 után kiadott művek alig 2%-a érhető el elektronikus formátumban! Ne hagyjuk elsikkadni ezt a gyönyörű tevékenységet! Itt az ideje lépni!