Az e-book világa

Sokan nem számolnak azzal, hogy az irodaszereken, tankönyveken, tornafelszerelésen kívül ott vannak még azok a kötelező olvasmányok, melyek minden évben állandó kiadást jelentenek a családok számára. Néhány praktikus lépéssel azonban a kötelező olvasmányokon akár több tízezer forintot is lehet spórolni.

Ma már 10-11 éves korban a gyerekek megkapják első számítógépüket, laptopjukat, mobiltelefonjukat írja a Totalbudapest. Ezek az eszközök mind alkalmasak az e-könyvek olvasására, ráadásul a fiatalok olvasási hajlandóságát is növelhetik. Az e-könyv terjesztők egy része azoknak a családoknak nyújt segítséget, akiknek az iskolakezdéssel járó többletkiadások komoly kihívást jelentenek. A több tucat elérhető kötelező és ajánlott olvasmányok jelentős részét féláron, jóval a papírkönyv ára alatt kínálják jó minőségben, szeptember 15-ig.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy „jó-jó, de az e-könyv olvasót is meg kell venni”. Bár egy átlagos e-könyv olvasó is körülbelül harmadannyiba kerül, mint az összes kötelező olvasmány, számos más, a fiatalok körében különösen népszerű eszközön (pc, táblagép, okostelefon) is lehet olvasni a műveket, és az elektronikus verzió az iskolatáskát sem terheli meg. Érdemes tehát elgondolkodni a váltáson: amellett, hogy kényelmes és olcsó megoldás, még az olvasást is szerethetőbbé teszi a nebulók számára!

Jó hír az e-book rajongóknak, ugyanis úgy tűnik ráébredtek a kiadók arra, nincs értelme visszatartani a nagy bestsellereket a papír megjelenést követően. Ma megjelent Szepesi Nikolett híres-hírhedt botránykönyve e-book formában is, így kizárólag az olvasó preferenciáján múlik, milyen formában szeretné elolvasni a helyenként polgárpukkasztó írást.

Már csak azért is érdemes az e-book-ot választani, mert a papír könyvnél jelentősen olcsóbban (szinte féláron) juthat hozzá az olvasó. Tekintve a könyv erotikus tartalmát, a tömegközlekedési eszközökön sem kell kellemetlenül éreznie magát az Olvasónak, hiszen csak az eszköze (okotelefon, tablet vagy e-book reader) hátlapja látszik a kiváncsi szempárok számára.

Ha visszatekintünk a 2000-2012-es évekre, akkor úgy tűnhet, hogy nem szenved a könyvpiac, csak enyhén köhög…

Ebben az időszakban ugyanis a magyar emberek átlagosan 3 könyvet olvastak, valamint évente átlagosan 2%-kal több cím (könyv) jelent meg, növelve ezzel a választékot. Az infláció mértékénél kisebb volt a könyvek árának emelkedése, mégis egyre kevesebbet olvastunk!

Ha a vizsgált időszakot kettébontjuk 2000-2008, illetve 2008-2012 évekre, akkor teljesen más kép rajzolódik ki belőlük. Lássuk, hogyan alakultak az egyes tényezők:

Jól látható, hogy a válság előtt az emberek a bővülő választékot úgy jutalmazták, hogy többet költöttek és több könyvet is vásároltak. Ebben a szakaszban a könyvpiac nagysága lépést tudott tartani az inflációval.

2008 nem csak a könyvek iránti keresletet változtatta meg. A kiadók a csökkenő kereslet hatására visszavonultak kuckóikba és egyre kevesebb címet (könyvet) jelentettek meg. Még ezzel sem tudták megállítani azonban a címenkénti példányszámcsökkenést. A könyvforgalom nem hogy az inflációval nem tartotta a lépést, de évente átlagosan mintegy 4%-kal csökkent.

A 2010-es KSH felmérés szerint a magyarok a következőképpen osztják fel idejüket a különböző kulturális tevékenységek között:

Azóta nem publikáltak új adatokat, de nem kell hozzá nagy jóstehetségnek lennünk, hogy az internet jelentős térnyerése többek között az olvasás tevékenysége elől vette el az időt. Ezzel önmagában semmi baj sincs, hiszen zömmel az internetezés is egyfajta olvasás. A baj ott kezdődik, hogy egyre inkább felszínes tudásra teszünk szert ide-oda ugrálva az interneten. Nincs egy gondolati egység, amelybe ágyazva 100-300 oldalon csak az adott történetnek, témának szenteljük magunkat.

Mi a megoldás?

Külföldön is hasonló a helyzet, de ott nagyobbak a piacok, a kiadók több pénzügyi forrással rendelkeznek és már hamarabb elkezdték az e-könyvek megjelentetését, ami nyugaton már tudja kompenzálni a papír könyv hanyatlását.

Megbocsáthatatlan bűn Magyarországon, hogy a 2000 után kiadott művek alig 2%-a érhető el elektronikus formátumban! Ne hagyjuk elsikkadni ezt a gyönyörű tevékenységet! Itt az ideje lépni!

Az ebookot sújtó ÁFA hazánkban az egyik legmagasabb, többek között ennek is köszönhető az, hogy nem tudunk még olcsóbban ebookot venni. Igaz, a papír verziónál még így is olcsóbban juthatunk hozzá.

Az elektronikus könyvek megjelenése valódi kihívások elé állította a pénzügyi kormányzatot és az adóhatóságot, és állítja a mai napig is. A probléma az, hogy amikor digitális tartalmat vásárolunk, de nem fizikai adathordozón (CD, DVD, stb.), akkor ez szolgáltatásnak minősül. Éppen ennek a felfogásnak lett áldozata a magyar ebook piac is. Felismerték ugyan a hatóságok, hogy a kulturális termékek tartalma számít és nem a formája, így például a hangoskönyvek, amelyeket CD-n értékesítenek, szintén haszonélvezőik az 5%-os ÁFA kulcsnak. De az e-könyvekre a kedvezmény már nem vonatkozik, mivel ezeket tipikusan letöltik, ez utóbbi pedig szolgáltatás.

Sajnos szemmel láthatóan nem ajnározhatjuk magunkat. Abszolút a sereghajtók közé tartozunk. Akik nálunk is rosszabbak, azok csak azért vannak mögöttünk, mert 0% körüli ÁFA kulcsot alkalmaznak a papír alapú könyveknél.

Ennek ellenére, van remény! Az szintén egyértelmű, hogy négy ország kivételével az ÁFA kulcsok magasabbak az ebookok esetében, mint a papír alapú verzióban. Maga az adózási probléma tehát Európa szintű. Egyre több országban van napirenden ez a téma és az EU egyértelműen az ÁFA különbség megszüntetésének irányába mozdul el a direktívák szintjén.

Végül, de nem utolsó sorban, ki kell hangsúlyoznom, hogy pusztán a zord adózási környezet nem magyarázhatja egyedül a magyar ebook piac fejletlenségét. Az Egyesült Királyság szintén jelentős ÁFA hátránnyal sújtja az ebookokat, mégis Európa legfejlettebb ebook piacáról van szó.

Sokan tartanak az e-book-októl, valamint megrögzött ellenzőkkel is találkoztam már. Szerintük semmi nem pótolhatja az új könyv illatát, érintését. Ez kétségtelen, viszont nem biztos, hogy ez elegendő érv lesz... A továbbiakban megpróbálom összeszedni a főbb szempontok alapján, hogy miért érdemes e-book-ot (is) olvasni.

Méret. Ezt az előnyt talán nem is érdemes magyarázni: az e-book olvasó készülékek alig néhány száz grammosak, kisebbek és vékonyabbak is a könyveknél, különösen akkor, ha 500 oldalnál vastagabb könyvet olvasunk.

Rendelkezésre állás. Bárhol, bármikor előkaphatod retikülödből vagy aktatáskádból, különösen praktikus várakozások esetén (post, busz stb.), utazás során (reptéri poggyászban). Ezen kívül ritka, de néhány esetben miután megveszünk egy e-book-ot, eszköztől függetlenül olvashatjuk azt a jövőben is. Kiszemelt e-book-unk megvásárlása esetén pedig a „jelenleg nincs a raktáron” oly gyűlölt kifejezés értelmét veszti. J

Élmény. A szöveget lehetőségünk van kiemelni, tudunk benne keresni, valamint betűtípust, méretet és fényerőt is (éjszakai üzemmód) állíthatunk. Úgy tűnik, az e-book olvasása kezd divattá válni, így aktuális hangulatunkra is pozitívan hat. A gyerekek számára szerethetőbbé válik az olvasás, így szülők figyelmébe különösen ajánlom!

Környezetbarát. A papír könyvvel ellentétben az ekönyvekhez nem használnak fel töménytelen mennyiségű papírt, tehát számtalan fát menthetünk meg vele, nem beszélve a jelentős vízspórolásról.

Olcsóbb. Nem utolsó szempont, hogy számos ingyenesen elérhető e-book van (hazánkban is), és itt nem az illegális letöltésre gondolok. Mindemellett, az e-book szinte kivétel nélkül olcsóbb papír társánál, így hosszú távon kifizetődő megoldást kínál. Igaz, az újdonságok hazánkban később kerülnek piacra papír társaiknál.

Nos, sikerült meggyőzni?