Az e-book világa

Jó hír az e-book rajongóknak, ugyanis úgy tűnik ráébredtek a kiadók arra, nincs értelme visszatartani a nagy bestsellereket a papír megjelenést követően. Ma megjelent Szepesi Nikolett híres-hírhedt botránykönyve e-book formában is, így kizárólag az olvasó preferenciáján múlik, milyen formában szeretné elolvasni a helyenként polgárpukkasztó írást.

Már csak azért is érdemes az e-book-ot választani, mert a papír könyvnél jelentősen olcsóbban (szinte féláron) juthat hozzá az olvasó. Tekintve a könyv erotikus tartalmát, a tömegközlekedési eszközökön sem kell kellemetlenül éreznie magát az Olvasónak, hiszen csak az eszköze (okotelefon, tablet vagy e-book reader) hátlapja látszik a kiváncsi szempárok számára.

Ha visszatekintünk a 2000-2012-es évekre, akkor úgy tűnhet, hogy nem szenved a könyvpiac, csak enyhén köhög…

Ebben az időszakban ugyanis a magyar emberek átlagosan 3 könyvet olvastak, valamint évente átlagosan 2%-kal több cím (könyv) jelent meg, növelve ezzel a választékot. Az infláció mértékénél kisebb volt a könyvek árának emelkedése, mégis egyre kevesebbet olvastunk!

Ha a vizsgált időszakot kettébontjuk 2000-2008, illetve 2008-2012 évekre, akkor teljesen más kép rajzolódik ki belőlük. Lássuk, hogyan alakultak az egyes tényezők:

Jól látható, hogy a válság előtt az emberek a bővülő választékot úgy jutalmazták, hogy többet költöttek és több könyvet is vásároltak. Ebben a szakaszban a könyvpiac nagysága lépést tudott tartani az inflációval.

2008 nem csak a könyvek iránti keresletet változtatta meg. A kiadók a csökkenő kereslet hatására visszavonultak kuckóikba és egyre kevesebb címet (könyvet) jelentettek meg. Még ezzel sem tudták megállítani azonban a címenkénti példányszámcsökkenést. A könyvforgalom nem hogy az inflációval nem tartotta a lépést, de évente átlagosan mintegy 4%-kal csökkent.

A 2010-es KSH felmérés szerint a magyarok a következőképpen osztják fel idejüket a különböző kulturális tevékenységek között:

Azóta nem publikáltak új adatokat, de nem kell hozzá nagy jóstehetségnek lennünk, hogy az internet jelentős térnyerése többek között az olvasás tevékenysége elől vette el az időt. Ezzel önmagában semmi baj sincs, hiszen zömmel az internetezés is egyfajta olvasás. A baj ott kezdődik, hogy egyre inkább felszínes tudásra teszünk szert ide-oda ugrálva az interneten. Nincs egy gondolati egység, amelybe ágyazva 100-300 oldalon csak az adott történetnek, témának szenteljük magunkat.

Mi a megoldás?

Külföldön is hasonló a helyzet, de ott nagyobbak a piacok, a kiadók több pénzügyi forrással rendelkeznek és már hamarabb elkezdték az e-könyvek megjelentetését, ami nyugaton már tudja kompenzálni a papír könyv hanyatlását.

Megbocsáthatatlan bűn Magyarországon, hogy a 2000 után kiadott művek alig 2%-a érhető el elektronikus formátumban! Ne hagyjuk elsikkadni ezt a gyönyörű tevékenységet! Itt az ideje lépni!

A kínai származású Lisa Bu néhány hónapja tartott előadást arról, hogyan formálta át az olvasás az életét. Miután tinédzserként rájött arra, hogy nem válhat valóra az álma (opera énekes akart lenni), úgy döntött olvasni kezd, és a könyvekben talál menedéket. Lássuk mi az, amit megtanult belőlük…

Az első könyvek között szerepelt a Szent Biblia, amely – elmondása alapján – érdekes, de idegen volt számára. Mégis megtanulta belőle a szülők iránti tisztelet fontosságát, melynek köszönhetően a közte és a szülei közötti kapcsolat újra elmélyült. Ezen kívül az olvasás egy olyan általános és globális világképet adott számára, ami teljesen megváltoztatta korábbi nézeteit. Rövid időn belül Lisa egy meglehetősen szokatlan olvasási módszerre tért át: párhuzamosan, összehasonlítás szerűen olvasott azonos korokról, személyekről vagy történetekről. De még ez sem volt elég neki, ugyanis többször is előfordult, hogy ugyanazt a könyvet több nyelven is elolvasta, melynek köszönhetően még közelebb került adott nyelv és ország kultúrájához és világképéhez.

A könyveknek köszönhetően Lisa többé nem érezte egyedül magát, megelevenedtek számára a múlt és jövő alakjai, és egy teljes, a világra nyitott személyiség lett a maga egyszerűségével és kedvességével.

A teljes videót itt tekintheted meg (angolul):

Az ebookot sújtó ÁFA hazánkban az egyik legmagasabb, többek között ennek is köszönhető az, hogy nem tudunk még olcsóbban ebookot venni. Igaz, a papír verziónál még így is olcsóbban juthatunk hozzá.

Az elektronikus könyvek megjelenése valódi kihívások elé állította a pénzügyi kormányzatot és az adóhatóságot, és állítja a mai napig is. A probléma az, hogy amikor digitális tartalmat vásárolunk, de nem fizikai adathordozón (CD, DVD, stb.), akkor ez szolgáltatásnak minősül. Éppen ennek a felfogásnak lett áldozata a magyar ebook piac is. Felismerték ugyan a hatóságok, hogy a kulturális termékek tartalma számít és nem a formája, így például a hangoskönyvek, amelyeket CD-n értékesítenek, szintén haszonélvezőik az 5%-os ÁFA kulcsnak. De az e-könyvekre a kedvezmény már nem vonatkozik, mivel ezeket tipikusan letöltik, ez utóbbi pedig szolgáltatás.

Sajnos szemmel láthatóan nem ajnározhatjuk magunkat. Abszolút a sereghajtók közé tartozunk. Akik nálunk is rosszabbak, azok csak azért vannak mögöttünk, mert 0% körüli ÁFA kulcsot alkalmaznak a papír alapú könyveknél.

Ennek ellenére, van remény! Az szintén egyértelmű, hogy négy ország kivételével az ÁFA kulcsok magasabbak az ebookok esetében, mint a papír alapú verzióban. Maga az adózási probléma tehát Európa szintű. Egyre több országban van napirenden ez a téma és az EU egyértelműen az ÁFA különbség megszüntetésének irányába mozdul el a direktívák szintjén.

Végül, de nem utolsó sorban, ki kell hangsúlyoznom, hogy pusztán a zord adózási környezet nem magyarázhatja egyedül a magyar ebook piac fejletlenségét. Az Egyesült Királyság szintén jelentős ÁFA hátránnyal sújtja az ebookokat, mégis Európa legfejlettebb ebook piacáról van szó.

Az ebook olvasók körében régóta vita téma, hogy tableten vagy ebook readeren érdemsebb-e olvasni. A csata úgy tűnik eldőlni látszik...

A Book Industry Stuy Group április 5-i jelentése alapján nagyot változott az ebook olvasók eszközválasztási preferenciája. 2012 nyarán az ebookot olvasók 37%-a használja a tabletet, 2013 elején viszont már 44%-uk. Ez a látványos javulás az ebook readerek rovására történt, amelyek visszaestek a korábbi 49%-ról 42%-ra. Jól látszik továbbá, hogy 14%-a az olvasóknak notebookot, asztali számítógépet, vagy okostelefont használ az olvasáshoz, tehát ezek az eszközök sem elhanyagolnak.

További érdekesség, hogy az eszközválasztás és az ebook tartalom között jelentős összefüggés van. A számítógépen olvasók általában szakirodalmakat, kézikönyveket és útmutatókat bújnak, míg az ebook readert használók szépirodalmat és szórakoztató irodalmat falnak. Az okostelefonon és tableten olvasók pedig többnyire útikönyveket olvasnak.

A tanulmány arra is kitér, hogy ha egyszer valaki rákapott már az ebook ízére, akkor 70%-80%-uk egyértelműen az elektronikus verziót választja a jövőben a papír könyvekkel szemben.

Véleményem szerint ebook olvasásra az ebook readerek a legalkalmasabbak, viszont ha nem akarunk még egy eszközt magunkkal hordozgatni nap mint nap okostelefonunk vagy tabletünk mellett, akkor utóbbiak is kitűnően megfelelnek.